A madárpókok rendszertani helye

A madárpókok rendszertani besorolása sokáig váratott magára, ezért napjainkban is az egyes fajok családon belüli helye folyamatosan változik, illetve változhat. Számunkra is elsődleges iránymutató az N. I. Platnick által szerkesztett "The World Spider Catalog", melyben nyomon követhetjük a változásokat.

 

 

A madárpókok anatómiája és morfológiája

 

  • A Teraphosidae család testfelépítése

     

Bár a rajzok egy főpókot ábrázolnak, a test alapszabása a négytüdős pókok (madárpókok) esetében is hasonlóak. A pókok teste két fő részre tagolódik. Az előtest (prosoma ) a csúcsszelvényből (akron) és a végtagokat viselő szelvényekből forrt össze. Az utótest (opisthosoma) egy vékony nyéllel (petiolus) kapcsolódik az előtesthez. Az előtest felső felszínét egy megvastagodott lemez, a hátpajzs (carapax) fedi. A hátpajzs elülső része kissé megemelkedett, és itt találhatók a szemek, amelyeknek a száma hat, de ismertek olyan barlanglakó fajok is, melyek szeme csökevényes, vagy teljesen hiányzik. Az utótest felső felszínén kívülről kevés bélyeg látható, alul azonban megfigyelhetők a tracheatüdők nyílásai (4 db), melyeken át az állat lélegzik, illetve a középen elhelyezkedő ivarnyílás. Az utótest végén a végbélnyílás fedő található, és ennek közelében a szövőszemölcsök (2 pár) helyezkednek el.

 

 

  • Belső szervek


Bár a pókok belső felépítése alapjában véve minden csoportban hasonló, azért lehelnek különbségek. A rajz például a selyemmirigyek hét tipusából csak egyet ábrázol. A négytüdős pókoknak nincs légcsőrendszerük, viszont két pár trachea tüdejük van. A toroktól és a gyomortól az előtest falához futó erős izmok működtetik a szívógyomrot, amellyel a pók felszívja a folyékony táplálékot. A rajzon egy nöstény pók látható; a hímekben a petefészket a herék helyettesítik, az ondótartály pedig hiányzik.

 

 

A pókok keringési rendszere nyílt, ami azt jelenti, hogy a testfolyadék nem zárt csőhálózatban (erekben) kering, hanam szabadon kitölti a belső szervek és a testfal közötti teret. A vértnyirkot a szív pumpálja, de az ilyen keringés messze nem olyan hatásos, mint a gerincesekre is jellemző zárt vérkeringési rendszer. A pókok szive egy megnyúlt cső, amely az utótest üregének hátoldalán található - működése frissen vedlett példányokon szemmel is látható. A vérnyirok az utótest üregéből, a belső szervek felől a szívbe áramlik a szív falán nyíló lyukakon keresztül -itt billentyűk alakultak ki, melyek megakadályozzák a testfolyadék visszafolyását. A szív ekkor összehúzódik, és a vérnyirkot az előtestbe pumpálja, ahol az szétterjed a fej és a végtagok felé. Ezután a vérnyirok kiürül az előtest üregéből, és a nyélen át visszajut az utótestbe, ahol a körfolyamat újraindul.

A pókok vérnyirkában nincsenek olyan vörösvértestek, mint az emberi vérben. Ehelyett hemocianint tartalmaz a vérnyirokban oldva - réz tartalmú kék színű festék anyag -, melyhez kötődhetnek a légzési gázok. A pókok testfolyadékában csak kevés sejt található, valószínűleg a kórokozók elleni védekezésben és a sebek gyógyulásában játszanak szerepet hasonlóan az emberi fehérvérsejtekhez.

 

  • A csáprágók működése

     

A csáprágókkal kapcsolatban meg kell említenünk a méregmirigyeket is. Ezek az ősibb fajok esetében csak a csáprágó alapízére szorítkoznak, de erről konkrétabban a pókmarások részben írunk.

 

 

  • A trachea tüdő szerkezete

     

A tracheatüdő passzívan működik, vagyis nincs olyan pumpáló mechanizmus, amely a levegőt ki-be hajtaná. Ahogy az oxigén feloldódik a vérben, további oxigén jut a rendszerbe kívülről. Az oszlop által fenntartott tér nyitott a külső levegő felé, a lemezek belsejében lévő üreget viszont a nyomás alatt lévő vér nem enged összeesni. A nyitott térből az oxigén a lemezek falán át diffundál át a vérbe.

 

 

  • Párzószervek

Az ivarérett hímekre jellemző bulbusz és embólusz.

 

A nöstények petevezetékének és spermatartójának kapcsolata

 

A párzószervek szerepéről és a párzásról külön részben írunk.

 

  • A szövőszemölcsök

 

Az utótest végén lévő szövőszemölcsök formája és elrendeződése alapján eldönthetjük, hogy a pók milyen családba tartozik. A bogyó formájú mirigyek selyme a zsákmány becsomagolására szolgál, és minden póknál megtalálható. A hengeres mirigyek selymét a nöstény pók a petezsák (kokon) védelmére használja. Az ampulla formájú mirigyek minden póknál megtalálhatók. Ezek termelik a húzófonalat, amelyet minden pók maga után hagy mozgás közben. A körte formájú mirigyek által termelt selyem alkotja a csatlakozókorongokat a függesztőfonalak tövénél. Minden pókcsaládban megtalálhatók. Nincs olyan pókcsalád, amelyen a mirigyek összes tipusa megtalálható lenne.

 

 

 

 

Terráriumi tartás

 

 

 

Ivarmeghatározás és szaporodás

 

 

 

Betegségek és kórokozók

 

 

 

Ugrás a lap tetejére

 

 

 

"A pillangó és a méh mellett a pókot nézi annak az állatnak, mely hozzáfért a nektár-

csepphez, amely Minerva kelyhéből a földre esett, amidőn az istennő kedvencze, Prometheus, boldogítására sietett, - amely csepptől származtatja azután a természet és ember összes művészetét."

/ Herman Ottó /

 

A Hónap Pókja

Vitalius wacketi kokon

 

 

A következő találkozó időpontja:

 

  • 2005. szeptember 3-án SZOMBATON 15 órakor a TIT előtt - Kárász u. 11. 30/46 -16 -105 (Kiállítás időpontok egyeztetése, logótervek, új tagok regisztrálása, kapcsolatfelvétel a Szegedi Vadasparkkal.)
  • 2005. július 8-án PÉNTEKEN 15 óra. (A kiállítás értékelése. Ötletbörze őszre. Új tagok regisztrálása.) Augusztus - SZÜNIDŐ, Szeptember végére az időpont később.
  • 2005. június 2 - 5-ig a Szegedi Ifjúsági Házban (Felső Tisza-part 2.) ismeretterjesztő kiállítást tart a Madárpók Kedvelők Egyesülete.
  • 2005.05.21-22-én a budapesti TIT kiállítás börzéjén elérhetők leszünk - SPIDERFARM -
  • 2005.május 14. 14 óra (Madárpók Kedvelők Egyesületi tagdíjak rendezése, az egyesület kiállításának megbeszélése)
  • 2005. április 23. 14 óra (tagdíjak rendezése)
  • 2005. febr. 12. 14 óra
  • 2005. január 08. 14 óra

 

Kokon

 

 

Nézettség